Az augusztus közepén befejeződött gepida temető megelőző feltárását követően egy szarmata település északi szélének ásatását kezdtük meg szeptember elején. A munkálatok a lelőhelynek mindössze igen kis részét érintették, melyek során több érdekesnek mondható jelenség látott napvilágot. Jellemzően különböző típusú gabonatároló vermet volt módunk megfigyelni. Az egyik ilyen gödörből megközelítőleg egy tucat épségben elhelyezett nagyméretű edényt emeltünk ki, melyekben szenült gabonaszemek voltak. Ezek a maradványok igen értékes információval szolgának a Kr. u. 2-4 században élt emberek mezőgazdaságáról, agrárkultúrájáról és táplálkozási szokásairól. A képet tovább árnyalja, hogy ezen a kisméretű felületen több malomkő/őrlőkő darabja is előkerült. A gödrök másodlagos használatáról a szenült, égett, hamus rétegek tanúskodnak, melyek valószínűleg a különböző magas hőfokon végzett munkatevékenységek (például fazekasság) melléktermékei lehetnek, így több kilogramm salakot, átégett faltapasztást, szenült fa- és nádmaradványokat tudtunk gyűjteni. További érdekesség, hogy két esetben több méter átmérőjű és mélységű anyagnyerő komplexumot is volt alkalmunk feltárni, ezek valószínűleg helyi agyagbányák lehettek, melyek leletanyagban is bővelkedtek: mint egy bronzfibula, bronzgyűrű és jó néhány ép edény, valamint több kilogramm töredezett kerámia. A település északi határát egy jelentősnek mondható kétosztaú árok jelölte, melynek mélysége helyenként a mai felszíntől közel 2 méter is volt. Elképzelhető, hogy az árokból kitermelt földet az egyik oldalra kirakva sánccá alakítottak melyet akár fa karókkal is megerősíthettek.
F. Kovács Péter – Hoppál Krisztina